Császár lett a lebénult gyerekből: a Hévízi-tó legendái

Forrás: termalfurdo.hu

Tudták, hogy az UNESCO által védetté nyilvánított Hévízi-tó a világ legnagyobb vízfelületű melegvízű, biológiailag aktív gyógytava? És azt, hogy csodatévő erejéről mennyi legenda kering? Elmeséljük, mitől is olyan különleges ez a hely!

Télen-nyáron gyógyít vize

Hévíz már régóta és világszerte híres a különleges, gőzölgő, több ezer éves taváról, ahova évente több mint 250 000 gyógyulni vágyó zarándok érkezik. A tó 44,4 ezer m²-en terül el és 50 hektáros véderdő övezi, 38,5 méter mélyből fakad, de mielőtt a felszínre tör, egy hideg és egy meleg forrás vize keveredik egymással, saját áramlása van, és 3 naponta kicserélődik.

Télen is lehet benne fürdőzni, mert 24 fok alá nem megy a hőmérséklete. Hőfoka, kémiai összetétele, az iszap, a levegő és a sajátos mikroklíma a mozgásszervi betegségek széles körét gyógyítják, vagy megelőzik azokat. A víz úgy tud áramlásával pozitív hatást gyakorolni az emberi szervezetre, hogy hőmérséklete 30 fok körül mozog, a benne élő moszatok és algák jelenléte is hozzájárulnak a víz gyógyerejéhez. A vízben oldott anyagok a bőrön keresztül felszívódva és a fürdőző által a vízpárát belélegezve hatnak. Nem meglepő tehát, hogy megannyi legenda született csodatévő, gyógyító erejéről.

A koldus csodás gyógyulása

Állítólag a forrás jótékony hatását akkor fedezték fel, amikor egy beteg, fekélyes bőrű koldus tévedt a városba. Az emberek undorodva fordultak el tőle, ezért a hűvös tavaszi estéken, a melegvízű forrás táplálta csatornában húzta meg magát. Nyár elejére rá se lehetett ismerni, minden betegsége elmúlt, ezért aki látta őt, elkezdett hinni a víz csodatevő hatásában.

Mesebeli lények tava

A fürdő bejárata és a kórház épülete között található ‘a Tó tündére’ szobor. Egy legenda szerint minden gyógyító természeti csoda mögött egy-egy tündér áll. Tátika várurának szépséges leánya, akinek mindkét lába béna volt, megfürdött a tóban és visszanyerte egészségét. A Tófürdő főbejáratát két kerub őrzi, melyek a 19-20. század fordulóján a Festetics-család megbízásából készültek. Az oroszlánból és sasból összegyúrt sárkány Hévíz város hivatalos címerében is megtalálható, és ha valaki úgy sétál át a két kerub között, hogy nincs szerelem a szívében, a kerubok megszólalnak.

A császár legendája

Van egy mesésebb legenda is, miszerint valamikor egy keresztény dajka Szűz Máriához imádkozott, hogy a lebénult gyermekét gyógyítsa meg, aki ezután forrást fakasztott, a feltörő tó meleg vizétől és a gőzölgő iszaptól pedig az addig beteges gyermek felgyógyult, és Flavius Theodosius néven vált kelet-római császárrá. Ezeket a tóval kapcsolatos legendákat gyűjtötte össze a heviz.hu, ahol még további mesés legendákat olvashatunk a városról és környékéről is.

Csodák helyett kezelések

A Hévízi-tóban való fürdés mellett az orvosok a víz gyógyhatásának teljesebb kihasználása érdekében a gyógykezelés sok más formáját is alkalmazzák. A fürdőben végezhető kezelések egyik legismertebb módja a súlyfürdő, ami azoknak hatásos, akiknek gerincoszlopi megbetegedésük, porckorong bántalmuk, kezdődő gerincoszlop-meszesedésük van. Az iszapkezelés azoknak jó, akik mozgásszervi betegségekben, valamint ortopédiai, neurológiai, belgyógyászati és nőgyógyászati betegségekben szenvednek. A balneoterápia során a hévízi termálvizet használják, főleg a mozgásszervi megbetegedésekben segíthet. A kezelések hónapokra megakadályozzák a fájdalmak kiújulását, sok esetben reumatológiai beutalóval is lehet érkezni ezekre a gyógykúrákra.

A „Hévízi legendák” történelmi séták is pont azt a célt szolgálják, hogy a város legendáit, érdekességeit egy 2,5 órás gyaloglás alatt mind megismerjük, feltérképezzük és bejárjuk.