Gyopárosfürdői emlék

A 80-as években még csendes, alig ismert fürdőhely volt, ma viszont az alföldi régió egyik legfejlettebb, legkorszerűbb fürdőközpontja található Orosháza mellett, Gyopárosfürdőn. Tudták, hogy a „csodatavat” már az 1800-as években is gyógyításra használták a helybéliek?

Gyopárosfürdő több mint száz éves múlttal büszkélkedhet. A fürdőélet a 2,5 km hosszú, észak-déli irányú, keskenyen induló, középen kiszélesedő, majd ismét elkeskenyedő szikes tónak köszönheti indulását. A tó a 18. század közepe óta ismert fürdőhely, a környéken élők már akkor is százával keresték itt a gyógyulásukat. A tó vizét számos gyulladás, reumatikus betegség kezelésére használták és használják. A régi időkben nyaranta, a munkaidő után szekérrel érkeztek a betegek, hogy a tó vizében és annak partja szélén ásott gödrök iszapjában gyógyítsák magukat.

Tó orvosi rendelvényre

A Gyopáros tó vizének köszönhető feltűnő gyógyulások a múlt század hetvenes éveiben már az orvosok figyelmét is felkeltették, így ők is küldtek ide betegeket, akik elkezdték a tavat „csodatónak” nevezni. A kiépített fürdő létrejötte dr. László Eleknek köszönhető, aki 1869-től 1896-ig volt a község orvosa. Már működése első esztendejében bejárta a község határát, felfedezte a tó környékének szépségét. Megvizsgálta a tó vizét, felismerte a nagy sótartalmát, feltételezte gyógyhatását és népfürdő létesítését javasolta. Kezdeményezésére 1869-ben társadalmi összefogással megépült a kezdetleges fürdő.

Gyors fejlődés a századelőn

A feltételezett gyógyító hatás hamarosan igazolódott, Kiss Ferenc szeghalmi gyógyszerész 1870-ben és 1885-ben végzett vegyelemzése szerint 3375 mg/l oldott anyag, főleg nátrium-hidrogén-karbonát található a vízben. A tó körüli építkezés a múlt század elején indult rohamos fejlődésnek. 1910-ben cölöpökön álló kabinsor, egy év múlva vendéglő, szálloda, majd kádas fürdő épült. A tó vizének gyógyhatásával és felhasználásával 1920-tól kezdtek komolyan foglalkozni. A gyógyfürdő megnevezést 1925-ben engedélyezték, öt év múlva pedig már gyógyszertárat; postát, cukrászdát; vendéglőt és öt szállodát találunk itt. A 40 kádas fürdőben orvosi ellátást kaptak a betegek.

Rehabilitált hagyományok

A tó és a fürdő területe 1939-től sajnos katonai elszállásoló hely lett, és az épületek 1945-ig szinte teljesen tönkrementek. Csak az ötvenes évek végén kezdett feléledni a gyopárosi fürdőzés, majd a hatvanas évektől vett erőteljes lendületet az újjáépítés és fejlesztés. Medencék, öltözők, fedett fürdő, vendéglátó ipari létesítmények; új szálloda, és egyre több nyaraló épült. Sokáig csendesen vegetált a fürdőhely, aztán az utóbbi néhány év jelentős változásokat hozott. A város vezetése felismerte, hogy hatalmas veszteség lenne a tó pusztulása és ezzel Gyopáros elvesztése. Hamarosan megkezdődött a tó rehabilitációja és kidolgozásra kerültek a fürdő fejlesztési tervei. Egy évszázados késéssel ugyan, de most már megvalósulni látszik mindaz, ami Gyopárosfürdőt a 21. században, ha nem is világfürdővé, de legalább országos hírű idegenforgalmi központtá teheti, és amit elődeink már a múlt század elején megvalósítottak volna, ha a történelem nem szól ilyen kegyetlenül közbe.

Forrás: termalfurdo.hu