Mitől gyógyfürdő a gyógyfürdő?
Csak azt nevezzük gyógyfürdőnek, ahol gyógyvíz van? Mi a különbség a termálvíz és a gyógyvíz között? Gyógyhely-e az, ahol gyógyfürdő található? Ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Mi a különbség a gyógyvíz és a termálvíz között?
Magyarországon azok a vizek minősülnek termálvíznek, amelyeknek hőmérséklete eléri, vagy meghaladja a 30 °C-ot. Hőmérsékleti határértéke – az egyes országok adottságainak megfelelően – nemzetközi szinten nem egységes. A föld mélyéből természetesen feltörő vagy mesterségesen felhozott vizeket nevezik termálvíznek.
Gyógyvíz az az ásványvíz, mely kémiai összetétele alapján gyógyhatásúnak minősül, és orvosi tanulmány is igazolja hatékonyságát. Inkább egy jogi kategória. Az igazi gyógyhatás a vízben oldott nagymennyiségű ásványi anyagnak köszönhető, amit a mélyről feltörő víz azokból a kőzetekből old ki, amivel a mélyben találkozik. Ezek a bőrön át felszívódva fejtik ki gyógyhatásukat, de van olyan gyógyvíz, amit lehet ivókúraszerűen is fogyasztani, sőt némelyik gyógyvíz esetén az inhalálást, vagyis a belégzést javallják leginkább az orvosok. A magas nátrium, kálium, vagy hidrogénkarbonátos vizek gyomor és epepanaszokra, a kalcium, magnézium és hidrogénkarbonátos vizek csontritkulás esetén javallottak. A vastartalmú vizek vashiányos állapotban, a jódos, brómos vizek pajzsmirigy problémák esetén javasoltak. A magas ásványi anyag tartalom csak valószínűsíti a víz gyógyhatását, de addig amíg az OGYFI nem adja ki az igazolást, nem beszélhetünk gyógyvízről. Hazánk 266 elismert gyógyvízzel rendelkezik. Vannak olyan gyógyvizek, melyek nemcsak fürdő-, de ivókúrára is alkalmasak.
A közhiedelmekkel ellentétben nem minden termálvíz gyógyvíz, és nem is feltétel, hogy meleg vízről legyen szó. A régebb óta működő termálfürdők igyekeznek megszerezni a gyógyfürdő titulust, mert a magas ásványianyag-tartalmú vizeknél ki lehet mutatni valamilyen gyógyhatást. A gyógyvíz egy minősítés is egyben. A gyógyvíz kategóriát bakteriális, kémiai, és különböző tesztek sikeres elvégzése után lehet „kivívni”. Az ásványvíz- és gyógyvíz-minősítést nem csak megszerezni kell, de rendszeresen vizsgálni és fenntartani is. Mivel ez a fürdőnek jelentős költséget jelent, emiatt sok fürdő csak egy kútját minősítteti gyógyvízzé.
A gyógyfürdő nem az a fürdő, ahol gyógyvíz van
A gyógyfürdő olyan gyógyintézmény, amely gyógyvíz, gyógyiszap vagy egyéb természetes gyógytényező (például gázelőfordulás) felhasználásával balneoterápiás fürdőkezelést nyújt. A fürdőkezelés mellett az elismert ásványvíz, termálvíz, illetve melegített közműhálózati víz felhasználásával végzett kezelések és egyéb fizikai gyógymódok alkalmazása is beletartozik. A Csillaghegyi Árpád Forrásfürdőben és a Miskolctapolca Barlangfürdőben például melegített vizet használnak. Gyógyfürdőket általában természetes vagy mesterségesen fúrt hőforrások vagy ásványvizes források mellett létesítenek, de igen gyakran uszoda és gőzfürdő, néha strand és szálloda is tartozik hozzá, ahol nemcsak a betegek, hanem mindenki élvezheti a gyógyvíz jótékony hatását. A gyógyvíz vagy akár termálvíz megléte a fentiek értelmében nem előfeltétele a gyógyfürdővé minősítésnek.
Arra példát, hogy a gyógyfürdőhöz még víz sem kell, a mátraderecskei mofetta adja. Ez pontosabban egy gyógygázfürdő, melyet 1999-ben az Egészségügyi Minisztérium Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósága gyógygázzá minősített, a gyógyászati központot pedig gyógygázfürdő intézménnyé minősítették. A mátraderecskei gyógygáz, a magyar balneológia egyedülálló gyöngyszeme, 1000 m mélységből tör a felszínre. nagy szén-dioxid tartalmú gyógyhatású gáz egy medencébe kerül, s akár ha fürdőznénk – megmártózhatunk benne. Azzal a különbséggel, hogy a gyógyulni vágyó víz helyett egy színtelen, szagtalan, a levegőnél nehezebb szén-dioxidban merül el.
Magyarországon az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a (2) bekezdésének x) pontja alapján az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság (OGYFI) engedélyezi természetes gyógytényező felhasználásával folytatandó gyógyító vagy rehabilitációs tevékenységet végző intézmény gyógyászati jellegére utaló gyógyfürdő megnevezés használatát.
A gyógyvizes hőforrások az ország valamennyi régiójában előfordulnak, és számos gyógyfürdőt táplálnak. Budapest a világ egyetlen gyógyfürdőkkel rendelkező fővárosa. A gyógyfürdők szolgáltatásainak igénybevételét magyar vendégek számára jelenleg részben még támogatja a társadalombiztosítási rendszer is, illetve a különböző egészségbiztosítási pénztárak.
Mely településeken találunk gyógyfürdőt?
Balatonfüred, Balf, Békéscsaba, Berekfürdő, Budapest, Bükfürdő, Cegléd, Celldömölk, Csokonyavisonta, Csongrád, Dombóvár, Dunaföldvár, Eger, Érd, Győr, Gyula, Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Harkány, Hévíz, Igal, Kaposvár, Kehidakustány, Komárom, Lenti, Makó, Mátraderecske, Mezőkövesd, Miskolc-Tapolca, Mórahalom, Mosonmagyaróvár, Nagyatád, Orosháza, Pápa, Pécs, Parád, Sárvár, Szeged, Szentgotthárd, Szentes, Szigetvár, Tiszaújváros, Tiszavasvári, Visegrád, Zalakaros.
Erre a linkre kattintva azon fürdők jelennek meg, amelyek ásvány-, termál- vagy gyógyvízzel rendelkeznek. Gyógyhatás szerinti keresőnkkel egyszerűen megtalálja azokat a fürdőket, amelyek gyógyvize speciálisan az Ön problémájára nyújthat megoldást.
Gyógyhely-e az, ahol gyógyfürdő van?
Azok a települések érdemelhetik ki ma a „gyógyhely” titulust Magyarországon, ahol legalább egyféle elismert természetes gyógytényező található. Ez lehet természetes ásványvíz, természetes gyógyvíz, természetes gyógyiszap, gyógyklíma, gyógybarlang, vagy gyógyhatásra utaló egyéb tényező. Tehát nem csak gyógyfürdő vagy gyógyvíz megléte tesz egy helyet gyógyhellyé. Ahhoz, hogy egy település használhassa a jelzőt, megfelelő gyógyászati infrastruktúrával kell rendelkeznie. Szükséges továbbá, hogy a gyógyhelyeken a természetes gyógytényező igénybevételének gyógyintézményi feltételei biztosítottak legyenek, azaz a település rendelkezzen gyógyfürdővel vagy gyógykórházzal, esetleg gyógyszállodával. Figyelembe veszik az elbírálás során a leendő gyógyhely természetes környezetét, a levegő és a víz tisztaságát, a parkos és fás területek arányát és a zajszintet is. Ha minden együtt van, az adott terület gyógyhellyé válhat. Mára jóval 30 fölé emelkedett a címet viselő települések száma és a lista folyamatosan bővül.
Hámor-Lillafüred gyógyhely – Kép forrása
Forrás: termalfurdo.hu